Tartalomjegyzék

Szerző: Dolhai Krisztián

 
Ez a kis összeállítás azoknak próbál segítséget adni a vitorlázórepülésben, akik szívesen tanulnak képekből, videókból, kíváncsiak az érdekességekre is. Nem célom, hogy ezzel az összeállítással helyettesítsek bármilyen vitorlázórepülőknek szánt tankönyvet, csak szeretném azokat közelebb hozni a vitorlázórepüléshez, akiknek nehezen megy több száz oldal figyelmes olvasása.

Az elméleti kiképzést általában a téli időszakra tervezik, ilyenkor a repülés szünetel a hidegebb idők miatt. A foglalkozási napok ilyenkor a hétvégékre esnek, napi 6-7 óránál többet nem érdemes tartani, elméletből ez is elég fárasztó. A vitorlázórepülők tankönyve 55 órát tart szükségesnek a gyakorlat megkezdése előtt, ez napi 6-7 órával számolva 8-9 alkalom.

Mi kell, hogy vitorlázórepülő lehessek?

  • orvosi alkalmasság,
  • csapatszellem,
  • elszántság,
  • idő,
  • kb. annyi pénz mint egy sima jogsihoz.


A repülés feltételei: Sikeres reporvosi, minimum 15 éves életkor a tanfolyam megkezdésekor, és betöltött 16. életév az első egyedülrepülés előtt, csapatszellem. A vitorlázórepülést az egységes csapat tudja olcsóvá tenni saját munkájával. Egymást segítjük a repülés érdekében, hogy aztán saját magunk is a kormány mögé ülhessünk. A gépek és eszközök ápolását, karbantartását is saját magunknak kell megoldani klubon belül, hogy ne szökjenek az árak a magasba a különböző munkálatokért kifizetett pénzek miatt. Ezt a munkát hívják társadalmi munkának, ami a klubokban kötelező évenkénti óraszámban van rögzítve, ha valakinek nincs ideje, vagy kedve ezekben részt venni, egy meghatározott órabérért cserébe megválthatja a munkáját.


Mit lehet elérni vele?

  • Egy jó társasághoz tartozni,
  • friss levegőn lenni egész nap,
  • egy olyan ritka csoportos sportot űzni, ahol az egyéni teljesítmények is megjelennek.
  • Különböző vizsgákat szerezni,
    • B (egyedülrepülés),
    • C (legalább 10 perces egyedülrepülés),
    • D ezüstkoszorú(5óra egyedülrepülés egy huzamban, 50 km távrepülés, 1000 méter magasság a mélyponttól),
    • E aranykoszorú (300 km táv, 3000m magasság),
    • F gyémántkoszorú (500 km táv, 5000 m magasság).
  • Versenyekre járni.
  • Nyári táborokon részt venni.


Hol kezdjünk el repülni. Két alapvető lehetőség van, az egyik a repülőiskola, a másik a klubszerű oktatás. A repülőiskola előnye, hogy nem kell egész napokat kint lenni a reptéren, ha az embernek nincs rá ideje, elég csak a gyakorlati kiképzésre kimenni, és nincs sorbanállás. Ennek természetesen megvan az ára, itt minden legalább kétszer annyiba kerül. A klubszerű oktatás lényege, hogy több ember segíti egymást repülni, tologatni a repülőt, senki nem kér pénzt érte, így értelemszerűen ezeket a pénzeket az ember megspórolja magának, a saját munkájával váltja meg.


Lássuk kik kellenek egy repüléshez:

  1. repülésvezető (ő irányítja a repülést, rádiózik, parancsokat osztogat, ő felelős mindenért ami az üzemnapon történik)
  2. startügyeletes (segíti a repülésvezetőt a munkájában, és ügyel a gépekre, emberekre a start körzetében, segíti a gépek indítását, fogadását) startnak hívják azt a helyet, ahonnan a vitorlázógépeket indítják.
  3. időmérő (regisztrálja a gépek fel és leszállásainak idejét)
  4. aggregátorkezelő (a gépeket egy 1 km hosszú kötél segítségével húzzák fel egy nagy csörlővel. Ezt aggregátornak is becézik)
  5. kötélvisszahúzó (a becsőrölt kötelet húzza vissza az aggregátortól a startig)
  6. oktató
  7. növendék

Egy oktatáshoz minimum 5 ember szükséges hivatalosan, de javasolt a legalább 7-8 ember a gördülékenység miatt. Az első három tisztséget elláthatja egy személy is egyben. Minden tisztség betöltésének megvan a szakmai feltétele.

Kapcsolat

Telephely:     9099 Pér, Repülõtér

Klubhelyiség: 9021 Gyõr, Városház tér 3.

E-mail: info@aeroclub-gyor.hu

Telefon: 06-20-777-9106

Adószám: 19113832-2-08

  
Joomla űrlapépítő by JoomlaShine
JSN Metro template designed by JoomlaShine.com