A kezdetek

 

Győr már a XIX-XX. század fordulóján is igen fejlett város volt, itt is akadtak, akiket foglalkoztatott a repülés. Öt évvel Lilienthal vitorlázógépének elkészülte előtt Habits János és Fodor Sándor „Léghajó kormányzó repülőgép” nevű találmányukat kívánták volna szabadalmaztatni, de később a kérelmet visszavonták. Magyarországon 1912. januárjában alakult meg a Magyar Aviatikusok támogatására alakult Országos Bizottság. A Tanácsköztársaság Győrben is szervezett Magyar Repülő Különítményt, majd 1919. március 24-én a győri Vörös Repülőszázadot. Később a trianoni békeszerződés megszüntette a katonai repülést. 1927. márciusában a Szövetséges Ellenőrző Bizottság tevékenységét beszüntették, így a polgári repülés és a kiképzés akadályai elhárultak. Győrben 1928. szeptember 30-án tartották meg az első repülőnapot. Ennek hatására 1929. májusában került sor a Győri Repülő Klub alakuló közgyűlésére. 1939-ben a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap megalakulása adott lehetőséget országosan a repülés beindítására. Hecsepusztán elkészült a repülőtér, így 1939. március 4-én újjáalakult a Győri Repülő Klub. A klub tagja volt Murányi Ili, az első magyar vitorlázó pilótanő. A repülőtér avatására június 4-én került sor repülőnap keretében és nyáron megkezdődött a vitorlázó és motoros képzés, ami egy ideig a II. világháború alatt is folyt. A vagongyárban 1936 óta az autógyártás erőteljes fejlődésnek indult, majd megszervezték a repülőgépműhelyt is, ahol először csak javítottak, később gyártottak vadászgépeket. 1943. április 13-án az amerikai bombázás óriási pusztítást okozott: 532 halott, 1132 sebesült, az épületek és berendezések 65-70 %-a sérült meg. 1944 során még további hat alkalommal bombázták a gyárat, azonban csak 1944. november 6-án oszlatták fel a Magyar Aero Szövetség vitorlázó-kiképző kereteit.

 

 


 

Repulőtér

A magyar vitorlázórepülés éppen úgy, mint más országokban is, a lejtőrepüléssel kezdődött. Mikor a gödöllői IKARUSZ repülőiskolában Csermely Károly és V. Hefty Frigyes meghonosították a csörléses startmódot, már a síkvidéki reptereken is megindulhatott a vitorlázórepülés. Mivel kezdetben a teljesítményrepülések, különösen az 5 órás időtartam repülés nehézségekbe ütköztek, a klub egy Győrhöz közeli megfelelő, lehetőleg több szélirányban használható lejtőt keresett. Így találták meg a Bakonyszentkirály mellett fekvő „Öreghegyet”. 1948. október 1-jén, 1949. április 9-én és május 8-án gyakorlatban is kipróbálták ezt a terepet. A lejtő három szélirányban volt repülhető. A startok csörléssel történtek, mert a gumiköteles indításhely hiánya miatt igen körülményes lett volna. A lejtőnek nem voltak szeszélyes pontjai, a kezdők is könnyen használhatták. A klub elképzelése az volt, hogy az Öreghegy közelében található Keresztúri-rét bevonásával olyan repülő bázist alakítanak ki, ahol lejtőt repülni, csörölni és vontatni egyaránt lehetett volna. 1950-ben már sokszor motoros géppel vontatták ki a pilótákat időtartam-repülésre. Sajnos 1951-ben a tapasztalt repülők és oktatók igazságtalan kizárása a repülésből nemcsak az ide épített hangárt emésztette fel, hanem elegendő volt ahhoz, hogy az említett szép terv veszítsen vonzásából, és az egész elsikkadjon a tehetetlenség, az ötlethiány és a lustaság közönyében. Pedig ez a vidék nem csak a repülés szempontjából volt szép és nagyszerű, hanem természeti szépségével is felüdítette, elgyönyörködtette a városi embert.

 

A II. világháború után

A világháború után a MADISZ, majd az OMRE, illetve a MRSZ és végül az MHSZ keretében repülõ fiatalok vették birtokukba a repteret és tették rengeteg munkával használhatóvá. Rövid ideig a MALÉV belföldi légi forgalma és a Növényvédõ Szolgálat is használta. A MVG repülőgyára a háború alatt részben kitelepült Németországba, anyagának nagy része ott elveszett. Nagyon sok értékes repülõanyagot lehetett azonban a környezõ falvakból összegyûjteni. Ez a feladat várt a lelkes klubtagokra, s miután a gépeket megtalálták és megjavították, elkezdõdhetett velük újra a repülés. Az indulási idõszakban, 1947 után lassan kezd kialakulni a központi irányítás. Ennek elsõ megnyilvánulása az OMRE létrehozása volt. Elõször a repülõtér többcélú használata (MASZOVLET gépek), majd a motoros repülõ-iskola létrehozása Gyõrben átcsoportosítást jelentett a légtér, illetve a fel- és leszállópályák használatát illetõen. A gyõri repülõtér elsõ parancsnoka Csontos Géza lett. A motoros iskola létrehozása háttérbe szorította a vitorlázórepülést. (A motoros iskola parancsnoka és a repülõklub titkára minden kompromisszumra hajlandóak voltak a repülési problémák megoldása érdekében.) A sportrepülés céljait erõsen determinálta a honvédségi elõképzést célzó jelleg. 1949-51. között hivatásos vitorlázóoktatók kerültek a repülõtér élére, akik segítették a növendékek képzését.


1945. augusztusában az egyesület újjászervezése és a környéken fellelhetõ repülõanyagok gyûjtésére Lampich Árpád kapott megbízást. Lassan érett a Gyõri Aero Klub újjáalakulása. Az elõkészítõ bizottság által javasolt alapszabály szerint az egyesület „Győri MADISZ Aero Klub” néven mûködött volna, jelvénye a jelképes szárny, középen pajzzsal, benne a Gyõrt jelképezõ három folyóval. 1946. november 24-én a városháza tanácstermében megtartott alakuló közgyûléssel megkezdõdhetett a repülés tényleges megvalósítása. „A tényleges vitorlázórepülés 1947. augusztus 24-én kezdõdött meg. Csörlõ kocsi nem volt, így újra csak gumiköteles indítással próbálkoztak. Mindenki örült, mert újra repülhetett. Pusztai Béla újra oktatott, a kijavított HA-3046 Pilissel, melyet elõzõleg Lampich Árpád repült be autóvontatással. Késõbb a már Gyõrben tartózkodó dr. Szomolányi Károly is bekapcsolódott, javaslatára az eredményesebb repülés érdekében a klub tagsága elkészítette azokat a csigákat és szerelvényeit, melyeket drótkötéllel kiegészítve az ún. „csigastartra” alkalmaztak. Igaz, hogy a start után jóformán összeesett a résztvevõ tagság a fáradtságtól, de mégis elérte azt, hogy saját erõbõl sikerült magasabb repülést elérni. Új hõskor volt ez a gyõri repülés történetében.”
Ebben az idõben a kezdõk a repülés alapismereteit a repülõgép-modellezésen keresztül sajátították el. A június 24-i modellversenyt követõen a 25 legjobb kezdhette el a repüléselméleti elõképzést, ismerkedhettek a repülõtérrel, alkalom nyílt a PO—2 gép és egy LI-2 típusú MASZOVLET gép közelebbi tanulmányozására. Lehetõségük volt a Holeczky-fatelepen javított gépek szerkezetének megismerésére is. A kezdõk csak szeptember 21-én kezdhettek repülni Vöcsökkel, gumiköteles indítással. Eddig csak az oktatók repültek Pilissel az MVG által rendelkezésre bocsátott GMC teherautó segítségével, ún. „autóvontatással”. November elejére befejezõdött egy Cimbora típusú kétüléses gép javítása is, és ekkor a kezdõk kiképzése már autóvontatással is lehetõvé vált. Ennek eredményeképpen 8 „A” vizsga született. Az aktivitásra jellemzõ, hogy az utolsó üzemnap december 28-án volt. Az év eredménye: 18 repülési nap alatt 694 felszállás, 2 óra 48 perc repülés, 8 db „A” vizsga. Az elért eredményekhez hozzájárult a Pápán mûködõ Perutz-MADISZ Aero Klub sportbaráti segítsége is.

(Összeállította: Orbán Gergely)

Az 50-es évek

1950-51-ben az OMRE-ban nagyarányú átszervezést folyt, és 1951. január elsején az átszervezett OMRE a Magyar Repülõszövetség nevet vette fel. Az ekkor uralkodó bizalmatlanság Gyõrt is elérte, így vége szakadt az addig nagyon eredményes repülésnek. A politikai élet bekerült a repülésbe, a klubokba politikai tiszteket állítottak be. Szerepük lassan ellenszenvet váltott ki a klubon belül. Az országos értekezletek arra irányultak, hogy az eredményeket túlhajszolják, és elõtérbe kerüljön a politikai munka, ám ez minõségi visszaesést jelentett a kiképzésben. A klub tagjai ennek ellenére elkészítették a csigastartot, a visszacsörlõt, a Gyõr 2-t, majd a Motor Pilist. Ez az eredményesség azonban a központi szerveknél sok vitát váltott ki, végül kizárták a repülésbõl azokat a szakembereket, akik a II. világháború után megteremtették a repülés feltételeit. A kizárás két és fél éve alatt az oktatók, ha nem is repülhettek, a repülésnek éltek továbbra is.


1951-ben és az utána következõ években zajlott le a magyar repülés átszervezése az akkor elképzelhetõ egyetlen minta, a szovjet repülés szerint. A kiképzés nagyrészt nyári táborokban zajlott az ötvenes évekre egyébként is jellemzõ körülmények között. Kora hajnaltól késõ estig repültek, de sok kényszerszünet is volt: belföldi közforgalom, a nem tökéletes technika, politikai foglalkozások, a vontatási lehetõségek szûkös volta miatt.


Ebben az idõben kevés versenyzésre alkalmas géppel rendelkezett a Repülõ Klub, a Klub és a repülõtér erõs elkülönülése sem segítette a teljesítményrepülések növekedését. 1956. július 1-tõl október 21-ig 422 felszállást hajtottak végre a klub vitorláz repülõi, és összesen 688 órát repültek. Az októberi eseményekre jellemzõ az a tény, hogy a gyõri illetõségû klubtagok mindannyian a repülõtér és a repülõgépek megóvására, védelmére vállalkoztak, és közülük senki sem hagyta el az országot. A klub az eseményeket értékelve az új repülõtér-parancsnok: Baranyai Ferenc vezetésével megszervezte a gépek védelmét, és õrséget állítottak a repülõtéren. 1955-56-ban baráti kapcsolat alakult ki a szomszédos Szlovákiában élõ repülõsökkel 1956 nyarán a klub tagjai meghívást kaptak a pozsonyi Vajnori repülõnapra. Az 56-os események után a gyõri repülõtéren újabb lendületet vett a repülõs mozgalom. 1958-ban Gyõrben rendezték meg a junior versenyt, a Nemzeti Vitorlázó Versenyt és a senior versenyt is. 1958 után megértek az erõfeszítések az itt kikísérletezett rendszer és az elpusztíthatatlan gyõri lelkesedés eredményei. 1958-ban a senior versenyen Kondor János 3. helyezést ért el. Ebben az évben átlépte a bûvös 300 km-es határt, az aranykoszorús távrepülési szintet. Hullámrepülés során 7200 m országos csúcsmagasságra emelkedett a gyõri pilóta. 1960-ban a szenzáció a Gyõr – Arad 335 km-es távrepülés volt vitorlázó géppel. 1961-ben 300 km-es céltávrepülés során 80,5 km/h átlagsebességgel új sebességi országos rekordot repült Kondor János. 1962-ben a rekordot 90,9 km/h-ra sikerült növelni.

(Összeállította: Orbán Gergely)

Egy új korszak kezdete

1968-ban a Vagongyár a városfejlesztési irányzattal összhangban megvásárolta a repülõtér területét gyártelepítés céljából. Hosszú idõbe telt, amíg az illetékesek az új repülõtér számára a megfelelõ területet megtalálták. Az átmeneti idõ is nehéz, de hõsies korszak volt a gyõri repülés történetében. 1969-ben a Szombathelyi Repülõklub segítségének köszönhetõen a gyõriek az ottani repülõtéren repülhettek. Ezalatt elkészült az új repülõtér végleges helye mellett Péren az a szükségrepülõtér, amit 1974-ig a repülõtér végleges elkészültéig használhattak. A „hõsi korszak” jelzõ egyáltalán nem túlzás erre az idõre: a gépeket nagy katonai sátrakban szétszedett állapotban tárolták, ami azt is jelentette, hogy minden nap gépszereléssel kezdõdött és végzõdött. Az 1974-ben átadott új létesítmény nagy lehetõségeket nyitott meg a gyõri repülés elõtt. Méretei és a nemrég megvalósult fejlesztések országos és nemzetközi repülõ- és ejtõernyõs események megrendezését tették és teszik jelenleg is lehetõvé, valamint bekapcsolják Gyõrt a nemzetközi légi forgalomba is.

 

Jelen

Jelenleg a Győri Aero Klub (röviden GYAKE) négy szakosztállyal működik: ejtőernyős, sárkányos, vitorlázó és motoros gépekkel repülünk. Egyesületünk több mint kétszáz aktív tagot számlál, akik elkötelezték magukat a repülés szenvedélye mellett. Győr belváros szívében található irodánkban péntek esténként elméleti oktatás zajlik, hétvégente pedig a péri reptéren találsz meg minket. A pilótaképzés egyesületünkben a Magyar Szárnyak pilótaiskola segítségével zajlik, a European Aviation Safety Agency (EASA) által kiadott ATO rendszerben. Ez a vitorlázórepülő pilóta képzeésben egyedül állónak számít az országban. Flottánk 2-4 személyes motoros gépekből, vitorlázógépekből és motoros sárkányrepülőkből áll. Ezek a gépek kedvtelési ill. oktatási célokat szolgálnak elsősorban, de lehetőség van sétarepültetésre is vagy un. szoktató repülésekre (olyankor javasoljuk ha még nem ültél repülőgépen és egy hosszabb út előtt szeretnéd kipróbálni a repülés élményét kötelezettségek nélkül). Néhány gépünket ki is bérelhetik a megfelelő jogosítással rendelkező pilóták. Rendezvényeken is rendszeresen felvonulunk: minden évben nyít napot tartunk a reptéren, Földön-Vizen-Levegőben Fesztiválon is részt vettünk. Ezen kívül előfordul, hogy csapatépítő céges rendezvényeket is lebonyolítunk, ahol a repülés általunk képviselt mind a négy formáját kipróbálhatják a bátor jelentkezők.

Repülj velünk!

 

Kapcsolat

Telephely:     9099 Pér, Repülõtér

Klubhelyiség: 9021 Gyõr, Városház tér 3.

E-mail: info@aeroclub-gyor.hu

Telefon: 06-20-777-9106

Adószám: 19113832-2-08

  
Joomla űrlapépítő by JoomlaShine
JSN Metro template designed by JoomlaShine.com