A légiközlekedési jog azon magatartási szabályok összessége, melyek a légtér és a repülőterek használatát és a légiközlekedést szabályozzák

Forrásai:

  • nemzetközi szerződések (pl. Chicagói Egyezmény)
  • közösségi jogi aktusok (Európai Parlament és a Tanács rendeletei és irányelvei)
  • hazai törvények és rendeletek (1998. évi XCVII. tv. )

 

Az ICAO és a Chicagói Egyezmény

A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (rövidítve ICAO, amely betűszó az International Civil Aviation Organization rövidítése) az ENSZ repüléssel foglalkozó szerve. 1944. december 7-én alakult meg Chicagóban, a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló, 52 állam által aláírt Egyezménnyel (Chicagói Egyezmény)

Arra hivatott, hogy biztonságosabbá és könnyebbé tegye az egyik országból a másikba történő repülést.légi közlekedés biztonságára, hatékonyságára és rendszerességére vonatkozó nemzetközi szabványokat és szabályokat fogad el, továbbá a polgári repülés valamennyi területén az együttműködés közvetítőjeként szolgál a szerződő államok között. Az ICAO-nak 2007-ben 189 tagja volt.

 1971. évi 25. törvényerejű rendelet a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény és az annak módosításáról szóló jegyzőkönyvek kihirdetéséről * 

1. cikk: Szuverenitás

A Szerződő Államok elismerik, hogy minden Államot a területe fölötti légtérben teljes és kizárólagos szuverenitás illeti meg.

2. cikk: Terület

Az Egyezmény szempontjából az állam területe a szuverenitása, fennhatósága, védnöksége vagy megbízáson alapuló igazgatása alatt álló földterület és az ehhez tartozó területi vizek.fd

3. cikk: Polgári és állami légi járművek

a) Az Egyezmény kizárólag a polgári légi járművekre vonatkozik, az állami légi járművekre nem alkalmazható.

 5. cikk: A nem menetrendszerű repülés joga

A Szerződő Államok egyetértenek abban, hogy a többi Szerződő Állam nem menetrendszerű légi járatot lebonyolító légi járművének joga van az Egyezmény feltételeinek megtartásával a Szerződő Államok területére berepülni, fölötte leszállás nélkül átrepülni vagy azon nem kereskedelmi célból leszállni.

  • Állam azonban, amelynek területe fölött átrepülnek, megkövetelheti a leszállást
  • a 7. cikk rendelkezésétől függően jogosult utasokat, árut, poggyászt vagy postát felvenni vagy kirakni

6. cikk: Menetrendszerű légi járatok

A Szerződő Államok területe fölötti vagy területére irányuló menetrendszerű nemzetközi légi járat az illető Állam külön engedélyével vagy egyéb hozzájárulásával, valamint az engedély, illetőleg a hozzájárulás feltételeinek megfelelően tartható fenn.

7. cikk: Cabotage


Bármely Szerződő Államnak jogában áll megtagadni más Szerződő Állam légi járművétől, hogy területén utasokat, árut, poggyászt és postát vegyen fel, és ezeket díjért vagy bérlet keretében területének más pontjára szállítsa.

8. cikk: Pilóta nélküli légi járművek


Olyan légi jármű, amely pilóta nélküli repülésre alkalmas, a Szerződő Államok területe fölött pilóta nélkül az illető Állam külön engedélyével és az engedély feltételeinek megfelelően repülhet.

9. cikk: Tiltott övezetek

A Szerződő Államok katonai szükségből, illetőleg a közbiztonság érdekében korlátozhatják vagy egységesen eltilthatják más Államok légi járművét területük bizonyos övezetei fölötti repüléstől, feltéve, hogy e tekintetben nem tesznek különbséget a nemzetközi járatokat lebonyolító saját légi járművei és a többi Szerződő Állam hasonló járatokat lebonyolító légi járművei között.

  • kivételes körülmények között vagy szükségállapot idején, illetőleg a közbiztonság érdekében azonnali hatállyal ideiglenesen korlátozzák, vagy megtiltsák a repülést

11. cikk: Repülési szabályok alkalmazása


Szerződő Államnak a nemzetközi légi forgalomban résztvevő légi járművek belépésére, illetőleg távozására vonatkozó szabályait, valamint az ilyen légi járműveknek a Szerződő Állam területe fölött végzett repülésére vonatkozó szabályait - az Egyezmény rendelkezéseitől függően - állami hovatartozás szempontjából történő megkülönböztetés nélkül minden Szerződő Állam légi járművére alkalmazni kell; e szabályokat a légi járművek a másik Államba történő belépés, az onnan távozás és a területén tartózkodás során kötelesek megtartani.

12. cikk: Repülési szabályok


A Szerződő Államok intézkedéseket foganatosítanak annak biztosítására, hogy a területük fölött repülő vagy műveleteket végrehajtó légi járművek, valamint saját nemzetiségi jelüket viselő légij árművek bárhol tartózkodnak, megtartsák a repülésre és a repülési műveletekre vonatkozó helyi szabályokat és rendelkezéseket. A Szerződő Államok kötelezettséget vállalnak arra is, hogy saját hasonló tárgyú rendelkezéseiket a lehető legnagyobb mértékben összhangban tartják az Egyezmény értelmében időszakonként meghatározott rendelkezésekkel. Nyílt tenger fölött az Egyezmény értelmében kiadott rendelkezések az irányadók. A Szerződő Államok a rendelkezéseket megszegő személyek üldözéséről gondoskodni kötelesek.

 

17. cikk: Légi járművek állami hovatartozása


A légi jármű ahhoz az Államhoz tartozik, amelynek lajstromába be van jegyezve.

18. cikk: Kettős lajstromozás


Légi járművet egynél több Államban nem szabad lajstromozni, az egyik Állam lajstromából azonban a másikéba átírható.

20. cikk:Lajstromjelek feltüntetése


A nemzetközi légi forgalomban közlekedő valamennyi légi járműnek viselnie kell állami felségjelét és lajstromozási jelét.

 

25. cikk: Veszélybe került légi járművek


A Szerződő Államok vállalják, hogy a területükön veszélybe került légi járműnek megadják a lehetséges segítséget és engedélyezik, hogy a légi jármű tulajdonosa vagy a lajstromozó Állam hatósága - ha ezt a körülmények szükségessé teszik - saját hatóságaik ellenőrzése mellett segítséget nyújtson. Elveszett légi jármű felkutatásával kapcsolatban a Szerződő Államok kötelezik magukat, hogy egymással összhangban együttműködnek és megteszik azokat az intézkedéseket, amelyeket az Egyezmény alapján időközönként ajánlanak.

26. cikk: Balesetek kivizsgálása


Ha Szerződő Állam légi járművét másik Szerződő Állam területén baleset éri, halál, súlyos személyi sérülés, a légi járműben vagy navigációs berendezésében jelentős műszaki hiba esetében az állam, ahol a baleset történt, köteles a baleset körülményeit kivizsgálni, amennyire saját jogszabályai engedik, összhangban azzal az eljárással, amelyet erre a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet ajánl. A légi járművet lajstromozó Államnak lehetővé kell tenni, hogy kijelölje megfigyelőit, akik e kivizsgáláson jelen lehetnek. A kivizsgálást végző Állam köteles közölni az érdekelt Állammal a balesetről szóló jelentést és a következtetéseket.

 

29. cikk: Légi járművön levő okmányok

Szerződő Állam nemzetközi légi járatot lebonyolító légi járművén - az Egyezményben meghatározott feltételeknek megfelelően - a következő okmányokat kell tartani:

  • a) lajstromozási bizonyítvány;
  • b) légi alkalmassági bizonyítvány;
  • c) szakszolgálati engedély a személyzet minden tagja számára;
  • d) útinapló;
  • e) rádióval felszerelt légi járműnél a rádióállomás engedélye;
  • f) utasok szállítása esetén jegyzék az utasok nevéről, felszállási és rendeltetési helyéről;
  • g) poggyász és áru szállítása esetén részletes kimutatás és bevallás a poggyászról, illetőleg az áruról.

 31. cikk: Légi alkalmassági bizonyítvány

A nemzetközi légi forgalomban résztvevő légi járművet a lajstromozó Állam által kiadott, illetőleg érvényesített légi alkalmassági bizonyítvánnyal kell ellátni.

32. cikk: A személyzet szakszolgálati engedélye


a) A nemzetközi légi forgalomban résztvevő légi jármű pilótáit, és a személyzet többi tagját a lajstromozó Állam által kiadott, illetőleg érvényesített szakszolgálati engedéllyel vagy bizonyítvánnyal kell ellátni.

b) A Szerződő Államok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy saját területük fölötti repülés szempontjából megtagadják az olyan szakszolgálati engedély, illetőleg bizonyítvány elismerését, amelyet az illető Állam állampolgára számára valamely másik Szerződő Állam állított ki.

Az Annexek

Az ICAO szakbizottságai annexekben (ajánlásokban) adják ki a légi közlekedés szakterületeire vonatkozó alapszabályokat.

  • ANNEX 1: Személyi alkalmasság
  • ANNEX 2: Repülési szabályok
  • ANNEX 3: A nemzetközi légi közlekedés meteorológiai szolgálata
  • ANNEX 4: Légi forgalmi térképek
  • ANNEX 5: Mértékegységek használata a légi és földi üzemeltetésben
  • ANNEX 6/I: A légijármű üzemeltetése: Nemzetközi kereskedelmi légi szállítás – Repülőgépek
  • ANNEX 6/II: A légijármű üzemeltetése: Általános célú nemzetközi repülés – Repülőgépek
  • ANNEX 6/III: A légijármű üzemeltetése: Nemzetközi üzemeltetés – Helikopterek
  • ANNEX 7: A légijármű felség- és lajstrom jele
  • ANNEX 8: A légijármű légialkalmassága
  • ANNEX 9: Egyszerűsítések
  • ANNEX 10/I: Légi forgalmi távközlés: Rádiónavigációs segédeszközök
  • ANNEX 10/II: Légi forgalmi távközlés: Összeköttetési eljárások
  • ANNEX 10/III: Légi forgalmi távközlés: I. rész: Digitális adatközlő rendszerek; II. rész: Hang távközlő rendszerek
  • ANNEX 10/IV: Légi forgalmi távközlés: Ellenőrző radar és összeütközést elhárító rendszerek
  • ANNEX 10/V: Légi forgalmi távközlés: Légi forgalmi rádió frekvencia spektrum használata
  • ANNEX 11: Légi forgalmi szolgálatok
  • ANNEX 12: Kutatás és mentés
  • ANNEX 13: Légiközlekedési balesetek és események kivizsgálása
  • ANNEX 14/I: Repülőterek: Repülőtér tervezés és üzemeltetés
  • ANNEX 14/II: Repülőterek: Heliportok
  • ANNEX 15: Légi forgalmi tájékoztató szolgálatok
  • ANNEX 16/I: Környezetvédelem: Légijárművek zaja
  • ANNEX 16/II: Környezetvédelem: Légijármű hajtóművek által okozott légszennyezés
  • ANNEX 17: Biztonság: A nemzetközi polgári repülés védelme a jogellenes beavatkozás cselekményei ellen
  • ANNEX 18: Veszélyes áruk biztonságos légi szállítása

 Tokiói Egyezmény

A légijármûvek fedélzetén elkövetett bûncselekményekrõl szóló 1963. évi tokiói egyezmény elsõdlegesen a joghatóság kérdését szabá­lyozza. Menet közben, mely az ajtók becsukásától az ajtók kinyitásáig tart, a repülõgép nyílt tenger fölött mindig a lajstromozó állam joghatósága alatt áll, idegen állam légterében ezen fõszabályt kivételek törik át, melyek jogható­ságot adnak a területi államnak. E kivételek a következõk:

  • I.) ha a gépen el­követett cselekmény kihat a területi államra;
  • II.) ha az elkövetõ vagy a sértett a területi állam állampolgára;
  • III.) ha a bûncselekmény egyenesen a területi állam ellen irányul;
  • IV.) ha a bûncselekmény a területi állam légiközlekedé­si szabályainak megsértésébõl áll; és
  • V.) ha csak a joghatóság átvételével le­het az egyezményt végrehajtani (p1. a repülõgép parancsnoka az elkövetõt valamely állam területén leszállítja, ez utóbbi köteles átvenni és joghatóságát gyakorolni).

 

Hágai Egyezmény

Az 1970. évi hágai egyezmény szerint repülõgép-eltérítést követ el az, aki repülésben levõ légijármûvet erõszakkal, fenyegetéssel vagy megfélemlítéssel jogellenesen hatalmába kerít vagy ilyet megkísérel. A felek vállalják e cselekmények bûncselekménnyé nyilvánítását, és súlyos büntetéssel sújtását. E bûncselekmények feletti joghatóságot elsõsorban a lajstromozó állam, másodsorban az az állam gyakorolja, melynek repülõ­terén az eltérített gép leszállt. Az eltérítõ õrizetbevételérõl a lajstromozó államot és azt az államot értesíteni kell, melynek állampolgára. Az egyez­mény önmagában nem kiadatási jogcím, de a bûncselekmény a hatályos kiadatási szerzõdés tárgyi hatálya alá esik. Az eltérített gép és utasai lehetõ­ség szerint azonnal visszaküldendõk.

 

Montreali Egyezmény

Az 1971. évi montreali egyezmény tárgya a repülés bizton­sága elleni jogellenes cselekmények leküzdése. Ilyen bûncselekményt követ el az, aki

  • I.) a légijármû fedélzetén tartózkodó személy ellen erõszakos cse­lekményt követ el, ha ezzel veszélyezteti a légijármû biztonságát;
  • II.) meg­semmisíti vagy megrongálja a szolgálatban levõ repülõgépet;
    III.) a légijármûvön olyan szerkezetet vagy anyagot helyez el, mely a légijármûvet megsemmisíti vagy abban olyan kárt okozhat, amely azt repülésre alkalmat­lanná teszi vagy veszélyezteti biztonságát;
  • IV.) léginavigációs berendezéseket megsemmisít, azokban kárt okoz vagy mûködésüket megzavarja, ha e cse­lekmény a repülésben levõ légijármû biztonságát veszélyezteti,
  • V.) tudato­san hamis tájékoztatást közöl és ily módon veszélyezteti a repülésben levõ légijármû biztonságát. A szerzõdõ államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy ezen bûncselekményeket súlyos büntetéssel rendelik büntetni. A montreali egyezmény a kiadatást a hágai egyezményhez hasonlóan szabá­lyozza. Minden szerzõdõ fél köteles intézkedni joghatósága létrehozásáról és köteles a bûncselekmény elkövetését megelõzõ intézkedéseket tenni.

Légterek

(forrás: legter.hu)

Magyarország légtere az alábbi táblázatban található légterekre oszlik:



Magyar légtér

A magyar légtér Magyarország kizárólagos és elidegeníthetetlen tulajdona, a légiközlekedés számára fizikailag igénybe vehető magasságig terjedő része. A légiközlekedési célra kijelölt légtér légiforgalmi légtérre, időszakosan korlátozott, korlátozott, veszélyes és tiltott légterekre oszlik.

Ezen a térképen megtekinthető: terkep.legter.hu


Légiforgalmi légtér

Az ABC betűivel azonosított légterek, amelyeken belül olyan repülések hajthatók végre, amelyek számára a légiforgalmi szolgálatok és a működés szabályai meghatározottak. A légiforgalmi légtér a légtérben nyújtott légiforgalmi szolgáltatás fajtája alapján ellenőrzött vagy nem ellenőrzött légtérre oszlik.

TRA (Temporary Reserved Area) – időszakosan korlátozott légtér

Meghatározott kiterjedésű légtér, amelyben állami légijárművel olyan repülési tevékenység zajlik, amely veszélyt jelenthet az adott tevékenységben részt nem vevő légijárművek számára. Hazánkban 34 darab TRA van, amelyek aznapi és másnapi tervezett igénybevételéről a napi légtérfelhasználási tervben található információ.

Veszélyes légtér

A katonai, a rendvédelmi és az egyéb jogosult szervek feladatainak ellátására igényelhető légtér. A veszélyes légtérben a közzétett üzemidő alatt, külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint és az illetékes szolgálat engedélyével lehet repülni. A veszélyes légtérben a közzétett üzemidő alatt légiközlekedés – a veszélyes légtérben folyó tevékenységben részt vevő légijárművek repüléseinek kivételével – nem tervezhető. Ezek a légterek a lőterek fölött helyezkednek el, amelyek aznapi és másnapi tervezett üzemidejéről a napi légtérfelhasználási tervben található információ.

Tiltott légtér

A tiltott légtérben a légiközlekedés tilos, ez alól még a légiközlekedési hatóság sem adhat felmentést. Tiltott légtér található Paks és Csillebérc térségében.

Ellenőrzött légér

Olyan légtér, amelyben légiforgalmi irányítás zajlik, fajtái a következők:

  •     repülőtéri irányító körzet, amely polgári (CTR) vagy katonai (MCTR) körzet
  •     a közelkörzeti irányítói körzet, amely polgári (TMA) vagy katonai (MTMA) körzet
  •     egyéb polgári irányítói körzet (CTA)


Ellenőrzött légteret Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és néhány katonai repülőtér (Szolnok, Pápa és Kecskemét) körül találunk, ezek a földfelszíntől (GND) indulnak. Ellenőrzött légtér továbbá a légtér 9500′ AMSL és FL660 közötti része.

Nem ellenőrzött légtér

A légiforgalmi légtér ellenőrzött légtéren kívüli része.

CTR (Aerodrome Control Zone) – polgári repülőtéri irányító körzet

A polgári repülőtéri irányító körzet föld vagy a víz felszínétől kezdődő térbeli kiterjedéssel rendelkező ellenőrzött légtér. Felső határa megegyezik az adott repülőtéri irányító körzet feletti ellenőrzött légtér alsó határával.

MCTR (Military Aerodrome Control Zone) – katonai repülőtéri irányító körzet

A katonai  repülőtéri irányító körzet ellenőrzött légtere a föld vagy a víz felszínétől egy meghatározott felső magasságig terjed. Felső határa megegyezik az adott repülőtéri irányító körzet feletti ellenőrzött légtér alsó határával.

TMA (Terminal Control Area) – közelkörzeti irányítói körzet

Olyan légtér, amelyet egy vagy több nagyobb repülőtér közelében létesítettek, alsó határa a földrajzi viszonyoknak és a légiforgalomnak megfelelően változik, de sehol sem alacsonyabb 600 lábnál (200 m) a terep felszíne felett.

MTMA (Military Terminal Control Area) – katonai közelkörzeti irányítói körzet

Alsó határa a földrajzi viszonyoknak és a légiforgalomnak megfelelően változik, de sehol sem alacsonyabb 600 lábnál (200 m) a terep felszíne felett.

CTA (Control Area) – polgári irányítói körzet

A földfelszín felett meghatározott magasságtól kezdődő térbeli kiterjedéssel rendelkező ellenőrzött légtér.

Korlátozott légtér

A korlátozott légterek igénybevételéhez a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges. Emellett olyan korlátozott légterek is vannak, amelyekben bizonyos sebességi határt nem lehet átlépni.
Környezetvédelmi szempontból korlátozott légtér

A korlátozott légtér egyik fajtája, jellemzően természetvédelmi területek felett helyezkednek el. A légtér igénybevételéhez az illetékes környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A környezetvédelmi hatóságok megyei területi felosztás szerint működnek.

Drop Zone

Elsődlegesen a gyakorló ejtőernyős ugrások vagy műrepülés védelmének céljából, repülőterek felett kijelölt légtér.

Koordinált légtér

A vitorlázó légtérnek az ellenőrzött légtérben lévő azon magasságtartománya, amelyben repülések az ellenőrzött légtérben illetékes légiforgalmi szolgálati egység engedélye alapján, koordinációs feladatokat ellátó szervezet közreműködésével hajthatók végre.

Eseti légtér

Eseti légteret olyan tevékenység végzésekor kell kijelölni

  •     ha a tevékenység a légiközlekedés biztonságára veszély jelent (pl. tűzijáték)
  •     ha a repülés nem hajtható végre a légiforgalmi légtérre meghatározott repülési szabályok szerint
  •     légi bemutatók, rendezvények esetén
  •     pilóta nélküli légijárművel és pilóta nélküli állami légijárművel végrehajtott repülésekhez

Látvarepülési szabályok

 A levegőben, valamint a repülőtér mozgási területén működő valamennyi légijárműnek be kell tartania az általános szabályokat, továbbá repülés közben alkalmaznia kell 

  • a látvarepülési szabályokat (VFR) vagy
  • a műszer szerinti repülési szabályokat (IFR)

 Látvarepülés esetén elsősorban a tereptárgyakra és a horizont helyzetre hagyatkozva tájékozódunk, vizuális navigációval. Az erre szokásos rövidítés VFR (visual flight rules, am. "látvarepülési" szabályok). Ebben a helyzetben a gépek pilótái a felelősek azért, hogy a forgalomba beilleszkedjenek, és biztonságos távolságot tartsanak a többi géptől. A vizuális navigációhoz a domborzatot és a tereptárgyakat, akadályokat feltüntető térképet használnak, továbbá a reptér személyzete által elhelyezett látható jelzéseket követik. A VFR szerinti leszálláshoz általában a forgalmi körön való megközelítést kell követni.

 

 

VFR repülés általánosságban csak ún. navigációs pirkadat és navigációs szürkület között engedélyezett, meghatározott vízszintes és függőleges látótávolságok megléte esetén. Ezeket az időjárási minimumokat külön rendeletek szabályozzák. Az időjárási korlátokat szorosabb szabályok is felülbírálhatják, így például a pilóta szakszolgálati engedél. Szintén függ a VFR lehetősége a repülőgép és a repülőtér felszereltségétől.

Az általános VFR szabályoktól eltérő helyzetekben, tehát sötétedés után, zárt felhőzet fölött, felhőben, esetleg ködben való repüléshez külön eseti engedély szükséges.

Repülési magasságok

A fel- és leszállás eseteit kivéve a légijármű városok, települések, embercsoportok felett csak olyan magasságban repülhet, amelyről kényszerhelyzet esetén a leszállás, vagy gépelhagyás a földön lévőket ne veszélyeztesse.

  • városok, települések, embercsoportok felett 600 m sugarú körön belül található legmagasabb akadály felett minimum 1000 láb (300 m)
  • bárhol máshol 500 lábnál (150 m)

Légtér közlekedési szabályai

forrás: Rohács Dániel

  • Kitérési szabályok
    • Kettő szembe (közel szembe) tartó légijármű: mindkettő köteles irányától jobbra kitérni (alányomással vagy fölérepüléssel kitérni tilos)

  • Kettő összetartó légijármű azonos magasságon: az tér ki, amelyik a másikat jobbról látja, kivéve:
    • levegőnél nehezebb hajtóművel rendelkező légijármű
      köteles utat adni valamennyi hajtómű nélküli légijárműnek;
    • a levegőnél könnyebb, hajtóművel rendelkező légijármű
      köteles kitérni valamennyi hajtómű nélküli légijárműnek,
    • a levegőnél nehezebb hajtómű nélküli légijármű köteles
      kitérni a levegőnél könnyebb hajtómű nélküli légijárműnek;
    • hajtóművel működő légijármű köteles kitérni annak a
      légijárműnek, amely láthatólag más légijárművet, vagy tárgyat vontat.

  • Előzés:
    • Az előzés alatt álló légijármű jogosult a változatlan irány repülésre, míg az előzést végzőnek jobbra történő kitéréssel kell biztosítania a másik légijármű útját
    • A körülmények semmilyen változása sem mentesíti az előzést végző légijárművet ezen kötelezettsége alól, mindaddig, amíg a másik légijárművet teljesen meg nem előzte és útját szabaddá nem tette
    • Azonos típusú repülőgépek nem előzhetik egymást
    • Iskolakörön csak külső íven szabad előzni 

  • Leszállás:
    • A levegőben lévő, vagy a földön üzemelő légijárműveknek utat kell adniuk a leszálló légijárműveknek
    • Ha két, vagy több levegőnél nehezebb légijármű közeledik leszállás céljából valamelyik repülőtérhez, a nagyobb magasságon lévő légijármű köteles utat adni az alacsonyabb magasságon lévő légijárműnek
    • Egy leszállóban lévő légijármű elé vágni tilos
    • Ha a légijármű vezetőjének tudomására jut, hogy egy másik légijármű kényszerleszállást hajt végre, akkor annak köteles utat engedni

 

Leszállójel, ponyvajelek

a repülésvezető vagy a repülőtér üzemeltetője a földre fektetett, T betűt formázó jellel határozza meg a pálya aktuális irányát. A jelzés valamilyen elütő színű (gyakran fehér) ponyvából készül, amelyet a szélén földbe szúrt cövekekkel lehet rögzíteni. Ennek az az előnye, hogy szükség esetén gyorsan fel lehet szedni, áthelyezni, behajtani, átalakítani. A két nagy ponyva, valamint egy harmadik hasonló darab különféle elhelyezésével ugyanis a levegőben levő, esetleg már a leszálláshoz készülő gépek pilótáival lehet fontos információt közölni, amelyre rakétapisztollyal lehet a figyelmét felhívni. Sötétedés után a jel lámpákkal megvilágítható.

Egyéb jelzés hiányában a leszállás kötelezően a T-től jobbra levő területen történik, a betű szárának irányából, ahogy a képen a nyíl is mutatja.

  1. leszállás a jel bal oldalán;
  2. leszállási tilalom;
  3. általános leszállási parancs;
  4. bal futó sérült;
  5. jobb futó sérült;
  6. farokfutó sérült;
  7. orrfutó sérült;
  8. futók behúzva

Kapcsolat

Telephely:     9099 Pér, Repülõtér

Klubhelyiség: 9021 Gyõr, Városház tér 3.

E-mail: info@aeroclub-gyor.hu

Telefon: 06-20-777-9106

Adószám: 19113832-2-08

  
Joomla űrlapépítő by JoomlaShine
JSN Metro template designed by JoomlaShine.com