BIZTONSÁGOS ÜZEMNAP

Első napok a repülőtéren:


A vitorlázórepülés az a sport, ahol nem sértődnek meg, ha újoncként nem rohansz mindenkinek a segítségére. Sok újdonsággal találkozol, amiket elsőre nem is biztos, hogy megértesz, átlátsz, el kell teljen pár nap mire az ember kezd ráérezni, hogy mi miért történik. A starton minden esetben kell, hogy legyen egy piros négyszög.


Ezt zászlókkal vagy bólyákkal jelölik ki, ezen belül kell tartózkodni, ha biztonságban szeretnél lenni. A repülőgép halk, a pályára lépni veszélyes. Előbb nézz körül, aztán lépj. A leszálló repülőgépet semmi esetre sem szabad hátráltatni, ő már nem tud gázt adni és átstartolni, ha egy vitorlázórepülő a leszállópályához közelít, akkor le is fog szállni. Hacsak nem 250-el jön, de akkor igen hangosan süvít, és nincs nyitva a féklapja (ez a szárny közepe felé van, és a szárnyra merőleges kinyitható lapocska, ami az áramlást hivatott rontani – a képen piros színű).

 


Ezt a nagy sebességet fel tudja használni, hogy felemelkedjen olyan magasra, amiből még egy kis kört tud tenni, és utána leszállni.

Ha egy gép körül készülődnek, valaki ül benne, akkor az valószínű fel fog szállni. Ilyenkor nincs semmi keresnivalónk a gép előtt. A csörlőkötél beakasztása után bármikor elindulhat a gép akaratlanul is, és elkaszálhatja az előtte állókat. Az aggregátorkezelő 1 km-re ül, és nem látja a gép előtti embereket, ha jelzést kap, gázt ad. A csörlőkötél mozgás közben bármit el tud vágni, akár egy darab vasat is, nagyon vigyázzunk vele. Az aggregátor előtt és mellett sem szabad állni mikor folyik a csörlés, mert ha elszakad a kötél, a lendületénél fogva könnyedén megsebezhet minket.


A nap elején tisztázni kell, hogy aznap ki miért felel, ki milyen feladatot szeretne repülni, és ezután lehet elkezdeni a kipakolást.


Gépek mozgatása:

A repülőgép sérülések túlnyomó többsége a földön történik mozgatás közben, amire sok esetben a biztosító sem fizet!


A hangárban a gépek be vannak fűzve, hogy kisebb helyen elférjenek. Ezeket kifűzni nem egyszerű feladat, némi tapasztalatot igényel. A gépek sérülésének elkerülése érdekében néhány szó:
- Mielőtt elkezdjük mozgatni a gépet, határozzuk meg, hogy ki irányítja a gépmozgatást. Az irányító a szárnyvégen áll. Ő mondja meg előre, hogy milyen formában, és hova kerül a gép a mozgatás után. A többi ember az ő utasításait követi (orrirány, farokirány, szárnyirány), mivel ez az egy ember nem latja a gép minden pontját, a többieknek is figyelni kell (pl. a gép orrára, farkára, kilépőélre). A gépeket mindenhol meg lehet érinteni, de erősen megfogni, tolni, emelni, húzni csak bizonyos helyeken lehet. Ne ugorjunk át a szárny fölött, mert ha megbotlunk, ráesünk és eltörik, megsérül. A törzs fölött lassan átléphetünk, de kezünkkel támaszkodjunk meg közben. A sérülékeny részeket ne fogjuk a mozgatás során (pl.: plexi, kormányfelületek, kilépőél a szárny teljes hosszán). Ha a segítők úgy látják, hogy valahol nem fér el a gép, vezényszavakat (mint pl. orrirány, szárnyirány) ne adjanak, de a „stop” vagy „állj” szavakkal megállíthatják a gép mozgatását, és észrevételüket elmondhatják az irányítónak (pl.: nem fér el a farka). Ezzel kerüljük el azt, hogy négyen irányítsák a gépet 6 felé.

  • A mozgatás lassan történjen, ha pl. gyorsan ütközik a szárny valamivel, megsérülhet úgy, hogy kívülről nem látszik, de a repülés biztonságát veszélyezteti.
  • A hangárkocsi lehetőleg párhuzamosan álljon a géppel, így nem terheli a futóművet, és nem sérti meg a repülőt.
  • A gépeket ne tároljuk úgy, hogy összeér valamijük, ilyenkor tegyünk közéjük párnát.
  • A lényeg: Egy tapasztalt irányít, a többi azt csinálja, amit mond, ha valami nem jó akkor szólnak hogy állj, utána elmondja a véleményét.

Ha sokat áll a gép a hangárban, poros lesz, le kell mosni nedves ronggyal. Sok ember pár perc alatt megvan vele.


A gépeket a startra autóval vontatják ki.

 

A vontatás előtt a kormányokat kikötjük, hogy ne lobogjanak a bukkanóknál. A vontatás gyalogtempóval történik, 1 emberrel a szárnyvégen, aki irányítja a repülőt úgy, hogy előre szalad a szárnnyal, vagy visszatartja azt. Törekedni kell arra, hogy a gép a kocsi mögött maradjon.

Mikor kiértek a gépek a startra, a gépügyeletesek leellenőrzik őket.
 

A gépek elhelyezése:



A starton a gépeket kétféleképpen lehet elhelyezni:
- parkoló állásban, pályairányra merőlegesen, a starttal egyvonalban úgy, hogy ne akadályozza a rálátást a leszálló gépekre. Ilyenkor takarjuk le a kabint, hogy ne tűzze a nap. Kellemesebb idő lesz benne utána. A gépeknek a szél felőli szárnyat kell a földre tenni, nehogy alákapjon a szél.
- Várakozó állásban, a kötélvégre a starttal egyvonalban, innen indulnak a repülők sorban.

Tartsunk a gép és a start négyszög között legalább 5 méter távolságot, és 2 gép között minimum 2m-t a biztonság és a körüljárhatóság érdekében.

Ha autóval haladunk el egy gép mellett, kerüljük nagyobb ívben, sok gépszárny végezte már autókerék alatt.

A vitorlastart


Itt nagyon fontos a helyes sorrend betartása!


Pilóta szemszögéből

1.    ne legyen a zsebünkben semmi, ami kieshet. Az aprópénz bekerülhet a kormányösszekötőkhöz, és irányíthatatlanná válhat a gép. Ez nem jó.
2.    400 m-nél magasabbra vigyünk ernyőt magunkkal.
3.    jelentkezzünk a repülésvezetőnél repülésre (mondjuk el mi a feladatunk)
4.    ha egyedül megyünk, hátul kössük össze a hevedereket, nehogy beakadjanak a kormányba, ha kell, gondoskodjunk pótsúlyról (ha túl könnyűek vagyunk)
5.    beülés előtt a hevedereket hajtsuk félre, hogy ne utána kelljen bajlódni vele. Ha kell, kérjünk meg valakit, aki segít. Helyezkedjünk el kényelmesen.
6.    Kabintető zárva, féklap zárva, biztosítva, kötél beakasztva, trim középállásban, ívelőlap a .... állásban, a kormányok minden irányban kiteríthetők, előttem a kifutó és a légtér szabad. Jó ha ezeket tényleg végig is nézzük, nem csak a versikét szavaljuk el, rossz menet közben rájönni, hogy a kormányok akadnak, féklap nyitva, vagy a pálya-légtér mégsem szabad annyira.. Itt a szimulátorban megszokott „re-fly” funkció nincs beépítve”. Ha ezek teljesülnek, jelzünk, hogy ok, felemelik a szárnyvéget, és indul a gép.


Kiszolgáló személyzet szemszögéből



    Miután lecsukódik a kabintető, már csak a kötélbeakasztó maradhat a gép előtt. A kötél beakasztása után bármikor elindulhat a gép, és elkaszálja az előtte állókat. Mikor a pilóta OK jelzést mutat, a

jelző a gép mellett áll, és közli a repvezzel, hogy engedélyt kér a pilóta a felszállásra. A repvez megadja az engedélyt, ha mindent rendben talál, és rádión jelez az aggregátornak, miután felemelkedett a szárnyvég. Egy ember fogja a szárnyvéget, mert a repülőnek csak középen van kereke, nem áll meg magától vízszintesen. Általában elég pár lépést futni a gép mellett, és utána a pilóta is vízszintben tudja tartani a gépet. Sokan nem tudják, de fontos dolog: ha sokat kell futni a géppel (pl vontatásos startnál), nem szabad nagy erővel tartani a szárnyat vízzsintesben, hagyjuk egy kicsit lejjebb-feljebb mozdulni a szárnyvéget, hogy a pilóta is érezze, hogy merre akar dőlni a gép. Sokszor gond, hogy a kísérő minden erejét összeszedve ügyesen vízszintben tartja a gépet, majd mikor már nem tud vele lépést tartani elengedi. A pilótának fogalma sem volt eddig arról, hogy a gép el akar billenni, mire észbekap már lent is van az egyik szárnyvég, ami könnyen géptöréshez vezet.
A zászlójelző gond esetén azonnal “meszel” azaz nyolcasokat ír le a zászlóval.
A leszállómezőben csak akkor tartózkodjunk, ha gépet mozgatunk. Ha egy gép akkor készül épp leszállásra, mikor gépet mozgatunk, álljunk meg, várjuk meg míg leszáll.
Ha egy repülő túl messze száll le, akkor autóval is vissza lehet húzni a vontatókötél segítségével. Azért a pilótának említsük meg, hogy nem kell haditengerésznek mennie, mert az anyahajó kicsit rövidebb ennél.

Kötélvisszahúzó
 

A köteleket amiket a csörlőaggregátor beteker a gép felhúzása közben, vissza kell húzni a startra, erre kell a kötélvisszahúzó autó. Ezen vagy az utánfutón szokott lenni két kampó, ahova a kötelet lehet akasztani, és az ejtőernyőnek külön hely van általában, hogy ne a földön húzzuk őket. A kötélvisszahúzás közben az alábbiakat kell észben tartani:
Ha nem egyenesen húzzuk a köteleket, összeakadhatnak felszállás közben.
Ha hirtelen állunk meg, a dob nagy lendülete miatt még egy pár méter kötél letekeredik a dobról. Ez akkor baj, mikor újra elindulunk, és azt gondoljuk, hogy a finom indulás közben feszítettük meg a kötelet, aztán jön egy nagy rántás mikor azt hisszük, hogy feszes a kötél. Na ekkor fogyott el az a pár méter ami a hirtelen megállásnál tekeredett le. Ilyenkor könnyen elszakadhat a kötél, vagy szétcsúszhat egy korábbi javítás, ami nem kis bosszúságot okoz.
A haladási sebesség ne haladja meg a 30 km/órát egyik irányban sem, mert a futómű és a kötelek sem szeretik a sebességet.

 
Leírnám hogy szoktam kötelet húzni: megvárom míg az első kötél elmegy amit kihúztam, és le is esett. (Azért fontos ez, hogy ne a fejemre essen a kötél, mert az kellemetlen) Meggyőződök róla, hogy nem akarják azonnal a második gépet is indítani. Ha akarják, azt is megvárom. (info: 1200 méter megtétele 30 km/órával kb. 2.5 perc)
Az aggregátor mellett úgy állok meg kocsival, hogy véletlenül se eshessen rám a kötél. (srégen mögötte, kb. 20 méterre) Megvárom míg a második kötél is elmegy. Mikor megállt az ernyő a földön, beállok az aggregátor elé úgy, hogy egyvonalban legyen az autó a kötéldobokkal, és a start fele mutasson. Leellenőrzöm az ernyőket, vendégköteleket (csak végignézem), majd felakasztom a horogra. Az ernyőket rögzítem, elköszönök az aggrikezelőtől, bevágódok a luxuslimuzinba, és lassan megfeszítem a kötelet. Mikor feszes, csúsztatva a kuplungot óvatosan elindulok. Gyorsítani is lassan szabad csak, mert a kötéldob igen lomha, és az összes erőt a kötélnek kell felvennie, amit sokáig szeretnénk még használni.
Vagy egyes fokozatban húzom a kötelet végig, vagy ha sietek, kettesben. Váltásnál szinte automata váltó finomsággal teszem a kettest, és a start előtt 50 méterrel vissza az egyes fokozatot. A starthoz lassan gurulok be, mert ha gyorsan állok meg, a dobról lepörög a maradék kötél. Megállok, kicsit visszagurulok, hogy könnyű legyen leakasztani a kötelet, majd mikor jeleznek, a gépekre vigyázva beállok a start mögé. Itt kezdődik az egész elölről, amíg nem váltanak le.
Tippek: ha valaki meszel a
val (vízszintes nyolcasokat rajzol), állj meg. Ha köröz, indulhatsz megint. Ha van kézi rádiód, akkor azon is szólhatnak, tehát annyira ne hallgasd hangosan a zenét, hogy a rádiót ne halld meg.
Ha jön szembe egy repülő, állj meg, várd meg míg leszáll. Ha Téged vett célba, elég lehajolni, úgyis a repcsi a gyengébb a töréstesztek szerint.

Zászlójelző


Ma már általában rádióval jelzi a start az aggregátorkezelőnek, hogy készen áll a repülő a felszállásra, sok helyen azonban még zászlóval jeleznek. Fontos, hogy azon az oldalon jelezzünk, amelyik oldali kötélen van a gép, különben a másik kötél lesz elhúzva, és üresben nagyon fel tud pörögni a kötéldob ami aztán akár kötélszakadáshoz is vezethet.
Próbáljunk olyan helyre állni, hogy az aggregátorkezelő tisztán lásson minket, ne legyen mögöttünk nagy világos felület (sátor, autó, lakókocsi)
Folyamat: megvárjuk, míg a gépet ráakasztják a kötélre, és okét intenek a pilóták. Ekkor jelezzük a repülésvezetők, hogy „Engedélyt kér”, majd mikor megkaptuk a felszállási engedélyt, feltartjuk a zászlót kifeszítve, majd 5öt körözünk vele, utána a fejünk fölött ismét kifeszítjük. Ha 20 másodpercig nem történik semmi, megismételjük. Mikor a kötél megfeszül, leengedjük a zászlót, innen tudja az aggregátorkezelő, hogy a kötél feszes, adagolhatja a gázt.
Ha valamiért megszűnik a húzóerő, a repülő rászaladhat a kötélre. Ha rászalad, kiabáljunk a pilótának, hogy „oldjál le - oldjál le”, mert ha ezután megrántja az aggregátor a kötelet, beakadhat a gépbe, és baj lehet. Közben meszelni kell a zászlóval folyamatosan (vízszintes nyolcasokat írni), hogy az aggregátoros se húzza be a kötelet, és hamar indulhasson a következő start.
A felszállást végig figyelemmel kell kísérnünk (ha történik valami, mi vagyunk a szemtanúk :), és a leoldásról tájékoztatni kell a repülésvezetőt. „Leoldott”
Ha nem old le, nagy gáz van, ilyenkor az aggregátorkezelő automatikusan elvágja a kötelet, és ezt jelezni kell a pilótának, mert nem mindegy merre repül 400 méter kötéllel maga alatt, fennakadhat a fákon, bokrokon a kötél. Meszelünk folyamatosan, és ha van a gépben rádió, azon is szólunk a pilótának. Ilyenkor folyamatosan húzva tartja a kioldót, hogyha elakad a kötél, könnyebben kiakadjon, és a lehető legrövidebb úton leszáll. Ilyen eset amúgy a régebbi időkben fordulhatott elő, ma már automatikusan leold a gép mielőtt az aggregátor fölé érnénk. De az ördög sohasem alszik, figyelnünk kell 
A zászlójelző másik feladata a kötélkihúzó figyelmeztetése. Ha az aggregátoros valami rendellenességet lát a kötélen kihúzás közben, zászlóval jelez, hogy álljon meg a kötélvisszahúzó. Mivel a kötélvisszahúzó ezt nem látja (háttal megy neki), nekünk kell jeleznünk, ha az aggergátor kezelő meszel.
Ma már rádióval intézik ezeket a jelzéseket, így akár a repülésvezető is jelezhet közvetlen az aggregátorosnak, hogy indulhat a gép, és a kötélvisszahúzónak is lehet rádiója, hogy teljes legyen a kör, mindenki tud mindenkinek jelezni. A rádióban nem kell mesét mondani, mert lehet, hogy nem fogja az akksija estig bírni.
A két kötélnek külön neve van (piros-kék, vagy start felőli-hangár felőli, keleti-nyugati stb..), hogy rádióban is el lehessen mondani, hogy melyik kötél menjen.
Folyamat példa:

START: -Aggregátort hívja a start.
AGGRI: -Aggregátor vételen.
START: -A start felőli kötél mehet az IS28-al. (jó ha tudja, hogy melyik gép, nem mindegy)
AGGRI: -A start felőli kötél az IS28-al indul.
START: -Kötél feszes.
AGGRI: -Feszes.
START: -Elemelkedett.
AGGRI: -OK.

A kötél feszes jelentést nem minden aggriban hallani, mert hangos a motorja, az elemelkedettet meg nem mindenhol használják.

 

Kapcsolat

Telephely:     9099 Pér, Repülõtér

Klubhelyiség: 9021 Gyõr, Városház tér 3.

E-mail: info@aeroclub-gyor.hu

Telefon: 06-20-777-9106

Adószám: 19113832-2-08

  
Joomla űrlapépítő by JoomlaShine
JSN Metro template designed by JoomlaShine.com