EMBREI TÉNYEZŐ

Az elméleti rész előtt a legfontosabbnak tartom, hogy pár gondolatot megosszak Veled, aki nemsokára egyedül fogsz irányítani egy repülőgépet.

A repülés legveszélyesebb tényezője az ember. Az, hogy egy repülés milyen veszélyes, rajtunk, embereken múlik. A balesetek több mint 90 százaléka emberi hibára vezethető vissza. Tehát ha a tudásodnak megfelelően vezeted a repülőt, szinte lehetetlen, hogy bármi bajod essen. Szerencsére a vitorlázórepülés a repülősportok között is az egyik legbiztonságosabb annak egyszerűsége miatt (nincs mi leálljon), de leszállni ezzel is meg kell tanulni. Legyünk mindig a biztonságos oldalon, ha valamiben nem vagyunk biztosak.


Az emberi hibák a következők lehetnek:

  •     Gyenge képzettség (határozatlanság egy döntéshozatalnál)
  •     Kevés gyakorlat, tapasztalat (az automatikus reakciók hiánya)
  •     Szakmai folytonosság hiánya (folyamatos gyakorlat szükséges a biztonságos vezetéshez)
  •     Túlzott optimizmus, önbizalom!!!

    (A rizikó a játék része, és sokak számára ez okoz örömet. Hogy ki mekkora rizikót vállal be, személyenként igen változó. A vészhelyzetekre igen különbözőképpen reagálunk. Még az is aki nem keresi a veszélyt, egy adott cél által erősen motiválva figyelmen kívül hagyja a veszélyre utaló jeleket.

MINDIG LEGYEN ALTERNATIV TERVÜNK!!!


Nem engedhetjük meg, hogy egyetlen lapra tegyünk fel mindent. Lehet vállalkozni bármire, de mindig tudjuk előre mit csinálunk, ha nem jön össze. Az egészséges embereknek is megvannak a fizikai határai, és az egészséges repülőknek is.
Veszélyhelyzetben fontos:

  1.     felismerni a helyzetet
  2.     tovább vezetni a repülőt (biztos láttatok filmeket mikor a nők a szemüket eltakarják a baleset előtt a kocsiban)
  3.     megpróbálni megoldani a helyzetet
  4.     alkalmazni az alternatív tervet

A pilóta a döntések végtelen sora, támogatva pár jó automatikus reakcióval.


Folyamat:

  1.     érzékelés: szemünk, egyéb érzékszervünk érzékeli a jelenséget, továbbküldi az agynak. Sokszor csak azt látjuk, amit látni akarunk
  2.     felismerés: a helyzetet tapasztalt szituációkhoz hasonlítjuk, amiket az agyunk eltárolt. A memóriánkra igen kis hatással vagyunk. Elfelejthet fontos információkat, máskor tisztán emlékszik lényegtelen részletekre.
  3.     értékelés: a felismert helyzetet összehasonlítjuk a kívánt helyzettel. A statisztikák azt mutatják, hogy a felismerés súlyos késése okozza a legtöbb balesetet.
  4.     választás: sok időt vehet igénybe, ha sok lehetőség közül kell választanunk, repülésben általában csak néhány választásunk van. Ha van rá lehetőségünk, azt a megoldást válasszuk, amelynek marad alternatív megoldása.
  5.     akció: miközben végrehajtunk egy műveletet, az agyunk úgy dolgozik, mint egy számítógép, csak lassabban, maximum 2 döntés másodpercenként.

 

Egy példa:


Ha üres az út, előttünk fékeznek, gyorsan döntünk, és előzésbe kezdünk.


 
Ha megjelenik egy autó, elkezdünk gondolkozni, és ugyanaz a döntés sokkal tovább tart, vagy más döntést hozunk. Érdekes, hogy itt sincs sokkal kevesebb helyünk az előzésre, mégis teljesen máshogy fest a kép.

Ha egy gyors és fontos döntésre lenne szükségünk, az agyunknak több időre van szüksége, ez idézi elő a veszélyhelyzetet.

Vannak tipikus ismertetőjelei annak, hogy kik hoznak általában negatív döntéseket.

Veszélyes hozzáállások:


1.    a szabályok nem valók semmire, nem is rám vonatkoznak, meg lehet szegni őket
2.    valamit kéne csinálni, mindegy mit
3.    velem ilyen nem történhet meg
4.    mindegy mi történik, úgyis megoldom
5.    bármi történik, úgysem tudom megoldani

Mindegyikünkben van ezek közül mindből több-kevesebb. A kérdés, hogy tudunk-e ezek felett uralkodni.


A döntést negatívan befolyásolhatják az alábbi tényezők:


1. hosszú balesetmentes időszak (nem ad okot a lazításra) A biztonság hamis érzete az egyik legnagyobb veszélyforrás. Lehet, hogy valaki úgy gondolja, hogy volt komolyabb veszélyhelyzetben, mert megoldott egy kisebb problémát, de mikor egy tényleges veszélyhelyzettel találkozik, kiderül, hogy nem ismeri a megoldást mindenre.
2. „már párszor sikerült megcsinálni” a szerencse nem biztos hogy mindig velünk van
3. „láttam már valakit, aki csinálta” felelősségteljes pilótának lenni nagy kihívás, mert a saját határait az ember igen nehezen ítéli meg objektíven.
4. vakon követni valakit, akiben megbízunk. Mindenki hibázhat, nekünk is lehetnek jó észrevételeink, legyünk résen.

 

Most már tudjuk hol keressük a választ arra a kérdésre, hogy a repülés veszélyes-e…

Kapcsolat

Telephely:     9099 Pér, Repülõtér

Klubhelyiség: 9021 Gyõr, Városház tér 3.

E-mail: info@aeroclub-gyor.hu

Telefon: 06-20-777-9106

Adószám: 19113832-2-08

  
Joomla űrlapépítő by JoomlaShine
JSN Metro template designed by JoomlaShine.com